Azt el is felejtettem írni, hogy a fogak számában folyamatos a gyarapodás, így a mérleg most 16 darab, már kint van az összes szemfoga, csak a hátsó őrlők hiányoznak. Persze ilyen fogazattal mindent lehet enni, és elég csak feldarabolni az ételeket, amik azonnal rekord gyorsasággal tűnnek el Vendel pocakjában. Hihetetlenül mohó, legtöbbször tényleg tömi az ételt, így az ebéden általában túl vagyunk tíz perc alatt. Szerencsére sokat is mozog, de még nem voltunk olyan kortárs gyerek csoportban, ahol nála vaskosabb palántát találtam volna. Előbbiek következményeként nagyon erős is, már alig bírom lefogni pelenkázáskor, legtöbbször inkább meg se próbálom, inkább hagyom amíg kitombolja magát. És persze felkapnom sem olyan könnyű már, hát még hosszasan cipelni, amit pedig rendszeresen követel. Remélem fentieket azért senki nem panaszkodásnak veszi, hiszen pontosan emlékszem még a kezdetekre, amikor azon aggódtam, hogy túl csenevész.

Tegnap két vicces dolgot is művelt a nappali alváshoz kapcsolódóan. Elöször amikor délelőtt letettem ahelyett, hogy rögtön elaludt volna, ahogy legtöbbször szokott, elkezdett dumálni, majd amikor az egyre erősödő hangerőre bementem, úgy találtam rá, hogy a pelenkát szépen lefejtette magáról. Délután pedig miután alvás helyett másfél órát dumált az ágyban, ahogy legtöbbször szokott, a végére bementem és nagy komolyan megkérdeztem tőle: -Ki van zárva, hogy alszol egy kicsit?, erre ő teljes természetességgel felelte: -Ki!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.